Nem vagyok orvos. Ötvenéves koromig nem is foglalkoztam ezzel — amíg egyik reggel rám nem szakadt minden tünet egyszerre, amiről addig azt hittem, „ez már csak így lesz".
Reggel úgy keltem, mintha éjszaka két liter vizet ittam volna. A hasam feszült. A nadrágom gombja alig kapcsolódott — pedig este még simán bement.
Délben ettem egy normális ebédet. Csirke, rizs, saláta. Semmi cukor, semmi tészta. Egy órával később úgy néztem ki, mintha felfújtak volna. Az ingem alatt domborodott a hasam.
Három óra körül elment az erőm. Mintha valaki kihúzta volna a konnektorból. Nem fáradt voltam — kiürültem.
Az orvosom annyit mondott: „normális 50 felett, lassul az anyagcsere." Egy évig elhittem. Aztán végignéztem, hány körülöttem lévő ember mondja ugyanezt — ugyanazokkal a tünetekkel, ugyanazzal a vállrándítással. És akkor kezdtem gyanakodni, hogy nem a kor a baj.
Két év keresgélés után jutottam el oda, hogy ezeket a tüneteket nem feltétlenül a kor okozza. És sokszor nem is az, hogy „rosszul eszel". Hanem valami sokkal egyszerűbb — amiről a rendelőben egy szó nem esik.
Ha te is úgy érzed, hogy bármit eszel, a tested csak gyűjti magát… Ha az „egészséges" ételektől is felfúvódsz… Ha a saláta után jobban puffadsz, mint a pizza után — akkor olvasd végig.
Mert van 5 jel, amit a tested évek óta küld. És ha félreérted őket, akármennyi spenótot tömsz magadba, nem fog változni semmi.
Előre szólok: nem vagyok orvos, ez nem diagnózis. Ha ezek a tünetek tartósan megvannak, vizsgáltasd ki magad — egy normális vérvétel sok mindent kizár. Az alábbi a saját tapasztalatom.